Növények - sikersztori

Na hát az a helyzet, hogy egészen elfeledkeztem a témáról. De most mindent bepótolok. A növényeink ÉLNEK. Hihetetlen, mert olykor leverem őket, meg elég rapszodikusan kapnak vizet, de úgy látszik, megszokták a rendszert. Betörtem őket. Kitaláltam, hogy Frida esti vizének maradékát mindig a legszomjasabb növény kapja. És ez a rendszer működik! (És a növényeink ásványvizet isznak. Ha erre gondolok, rögtön nagyobbak lesznek az elvárásaim velük szemben, például mindegyik virágozhatna, meg lehetne nagyobb, dúsabb)

Ráadásul az általam ültetett fűszernövények is élnek, néhányat kihuzigáltam, hogy ne legyen akkora a verseny az életbenmaradásért. Mondjuk tényleg nem mertem még használni őket, mert elég kis csenevészek, de lehet, hogy csak nehéz a növénykamaszkor, vagy titokban dohányoznak, és ezért nem nőnek meg.

Párbeszéd

Elhatároztam, hogy minden este elmondom az emberemnek, hogy tartson el. Mert nem akarok dolgozni. És fáj belegondolnom, hogy ez az utolsó nyaram itthon (kivéve, ha szülök még egy gyereket, de az nem holnap lesz, na meg nem is jövő nyáron, úgyhogy ez nem ér). P. minderre úgy reagál, hogy ha Norvégiába költöznénk, akkor lenne rá esélyünk, de én nem akarok Norvégiában élni, elég volt tavaly az a két hónap. De úgy látszik, nem voltam ott elég elviselhetetlen, pedig szerintem mindent megtettem, hogy soha többé ne akarjon velem senki Norvégiában élni. Na szóval P. mindig elmondja, hogy ott mennyivel többet keresne, meg amúgyis, természetközeli és nincs korrupció, blablabla, lehetne kertes házunk egy fjordban, kuytánk, macskánk, vízisiklónk. Szerintem akkor is több pénzt keresne P, ha másodállást vállalna, és akkor is lehetne kertes házunk. Nem hiszem, hogy meggyőztük egymást. De ez már csak egy ilyen kapcsolat.

Lusta lány titkai 1. és egyebek

Hát remélem, P elfelejti ezt elolvasni.
Az van, hogy F bölcsis, kb 4 órát tölt el ott, amíg én itthon szakdogát írok, tanulok, jegyzetelek, semmitteszek. De annak ellenére, hogy nekem nincs annyira konkrét időbeosztásom, mégis mindig P viszi be az intézménybe a gyerekünket, és emiatt mindig később ér be a munkahelyére, és tovább kell ott maradnia. És ma először elgondolkodtam azon, hogy miért nem én viszem be F-t. Persze a válasz egyértelmű: lusta vagyok felkelni, és kimenni a csúnya külvilágba. Másrészt meg én megyek érte, és nekem ennyi elég a bölcsiből. Nem tudom, meddig fogja tolerálni a családom a privát dilijeimet. Lehetnék önfeláldozóbb is, azt hiszem. Persze, akkor még kevesebb időm jutna a blogírásra. Úgyhogy lehet jelentkezni gyerek bölcsibe vitelére.

Hallgassátok az intro rádiót, nekem most ez a kedvenc: http://introradio.fw.hu/

Úgy szeretném, ha nekem is ilyen lányregényszerűek lennének a napjaim, mint nekik: prodanmarta.blogspot.com
(Persze erre semmi esély, mert engem más anyagból gyúrtak.)

Úgy szeretnék még egy kisbabát! Egy Frida Juniort! És akkor ígérem, őt majd én viszem bölcsibe/oviba/iskolába/egyetemre/munkahelyre. (P, ez neked szól!) Mindenesetre FJ benne van a 4-5 éves tervben.

Juj, ma még be kell mennem az egyetemre is! Most megyek, mert elfogyott a kávém.

Még eszembe jutott: F azt mondta, amikor felajánlottam neki, hogy a hét egy részét itthon tölthetné velem, nem pedig a bölcsiben, hogy neki be kell mennie, mert nem adott puszit a Zsuzsa néninek. Piha! Zsuzsa néninek! Puszit!

A családom és a spiritualitás

Újabban, amióta F beszélni tud, meg vagyok róla győződve, hogy furi dolgokat lát maga körül. Persze mindezt magamban még jobban kiszínezem, ezért vannak napok, amikor úgy érzem, menekülnünk kellene a lakásunkból, mert megszállták a képzeletem teremtményei.
Van először is a Nyónyem, aki F képzeletbeli barátja. Őt már megszoktuk, bár amióta családja is van, azóta még nem gondoltam újra a viszonyomat vele/velük. De újabban van valami Palinta bácsi, aki F elmondása alapján egy szobor, aki szokta őt hintáztatni, és az egyik buszmegállónál lakik egy házban. Na, rajta nem szeretek gondolkodni, mert kicsit paráztató, hogy F ilyeneket talál ki. (Néha hálát adok az égnek, hogy még nem tud tökéletesen beszélni, mert még halálra rémítene.) Na meg még van egy banda, akik csúnyák, és a buszmegállóban várnak minket. Hát haver, ki akar ezek után buszra szállni?! Mert én inkább villamospárti lettem. Jaj, juj, na! A legdurvábbat még nem is mondtam! Múltkor F nem akart eljönni velem a könyvtárba, mert neki vigyáznia kell a lakásra, mert sok néni és bácsi bejön a szobájába egy külön ajtón. Na, azt hiszem, itt kellett újraéleszteni. Rossz környéken lakunk, na! Lehet, hogy a szülinapomra valami tértisztítást meg szelleműzést kell kérnem? Kár, hogy csak sokára lesz szülinapom, addig meg bármi történhet még.